Mint ígértem én is beszámolok a szülésről. Én voltam kiírva a
legkésőbbre (nov. 10), de szerencsére már okt. 24-én megjött Mátyás,
3100gr, 51cm. Sajnos nem jött össze, h vízbe vajúdjak, mert kis
kapacitású bojlert szereltek fel ami nem képes sok melegvízet csinálni.
A kórházba 2 ujjnyi tágulással mentem be és 2,5 óra
alatt kitágultam 4 ujjnyira. Összesen 5 órát vajúdtam és 1 órán
keresztül nyomtam kifele Mátyást (a doki szerint olyan kemények az
izmaim mint a férfiaknak s emiatt nem tudtak rendesen ellazulni, nesze
nekem 25 év sport). Emellett a farokcsontom is befele áll. Nem vágtak,
de repedtem.
Amit akartam még mondani, h sokat segített az a mély
hang is amit tanítottál, azzal tudtam kibírni a fájdalmakat, állni
képtelen voltam, hol térdeltem, hol feküdtem s nem lehetett hozzámérni.
És meg kell, h mondjam, h biztos soknak jó ha ott a férje, de én még
mindig azon a véleményen vagyok, h inkább egy szakember (szülésznő),
legyen ott akit ismersz, akibe bízol, sokkal többet tud segíteni mint
bárki más. Hátha Csíkba is sikerül bevezetni.
Még egyszer köszönök mindent, a te tanításod nélkül
úgy mentem volna szülni mint marha a vágóhídra, de így a fájdalmat
kivéve tudtam, h mi vár rám és azokra, h reagáljak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése